Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘jog’

Minden könyvtár falára kifüggeszteném Shiyali Ramamrita Ranganathan indiai matematikus és könyvtáros 1931-ben írt törvényeit a könyvtártudományról. Bámulatos, hogy az immáron 75 éves törvények mennyire aktuálisak. Ide is “kifüggesztem”, hátha valaki még nem ismeri, s azért is, hogy az én szemem előtt is itt legyen :) No hát, én is járok könyvtárba, nekem is vannak tapasztalataim… hm.

1. A könyvek azért vannak, hogy használják azokat.

2. Minden olvasónak meg kell találnia a könyvét.

3. Minden könyvnek meg kell találnia az olvasóját.

4. Kíméljük az olvasó idejét.

5. A könyvtár egy növekvő szervezet.

…és emellé a Magyar Könyvtárosság Etikai Kódexét is kifüggeszteném. Azért van, hogy “használjuk”.

Reklámok

Read Full Post »

Hi-hi, egy kis tréfa az ALA – FBI meccsel kapcsolatosan :)

howcanyoutell-scr.jpg

Read Full Post »

statue.jpgAz Amerikai Könyvtárak Egyesületének (ALA) holnap záródó éves konferenciájára, New Orleans-ba is elvitte nyilatkozatát a seattle-i könyvtárosok egy csoportja, melyben bírálják Bush-t – sőt mi több, lemondásra szólítják fel és követelik felelősségre vonását – a személyes adatokat sértő terrorizmus elleni politikája miatt.
Az AFSCME Local 2083 nevű egyesület nyilatkozatában élesen elítéli a Bush-kormányzat kül- és belpolitikáját egyaránt, és csatlakozik az elnököt leváltani kívánó kampányhoz azzal, hogy a World Can’t Wait oldalon demonstrál.

A Seattle Public Library honlapján az adatvédelmi részen közöltek alapján a könyvtár dolgozói és önkéntesei semmilyen személyes vagy kölcsönzési adatot nem adhatnak ki magánszemélynek vagy hatósági szerveknek. Csupán az illetékes bíróság felhatalmazására tehetik ezt meg – ha a törvény másképp nem rendelkezik.
2001. október 26-án megalakult a USA PATRIOT ACT (The Uniting and Strengthening America by Providing Appropriate Tools Required to Intercept and Obstruct Terrorism Act), amely rendelkezési jogkörrel bír az FBI és a rendészeti szervek felett. A könyvtár adatvédelmi részén ezzel kapcsolatban az olvasható, hogy a USA PATRIOT ACT utasítására az FBI és a rendészeti szervek bírói engedéllyel nyomozhatnak a könyvtári adatok között. A könyvtárak és könyvtárosok ezen keresési felhatalmazások birtokában nem fedik fel a fenti engedélyek létét vagy a tényt, hogy az engedéllyel adatot szolgáltattak a hatóságoknak. Az olvasókat nem tájékoztatják arról, hogy adataik a rendészeti szervek birtokába kerültek, vagy hogy ők maguk FBI nyomozás alatt állnak.

Az FBI, egy januári e-mail fenyegetésre hivatkozva, Bostonban is megpróbált hivatalos felhatalmazás nélkül könyvtári adatokhoz jutni, de a könyvtár vezetői megtagadták az adatszolgáltatást. Kilenc óra várakozás után végül megérkezett a kívánt engedély és a nyomozók lefoglalhatták a számítógépeket. Az FBI szóvivője szerint ugyanakkor az ügynököknek jogukban állt volna – bizonyítékok birtokában – engedély nélkül is akcióba lépni, és csak azért működtek együtt a könyvtár munkatársaival, mert úgy ítélték meg, hogy nem volt közvetlen fenyegetettség. A könyvtár vezetése tegnap a The American Civil Liberties Union of Massachusetts szervezet részéről elismerésben részesült a végrehajtási parancs kiköveteléséért.

Update (2006.06.28): Connecticut-ban már némi eredményt is elkönyvelhetnek az olvasóik jogaiért küzdő könyvtárosok. A USA PATRIOT ACT bocsátja ki az intézmények felé a National Security Letter (NSL)-t, amelyben kötelezi a könyvtárosokat személyi adatok szolgáltatására az FBI részére – bírói felhatalmazás nélkül. Ezt és az úgynevezett “gag order”-t – miszerint nem hozhatják nyilvánosságra a hatósági akciót – vitatják a connecticut-i könyvtárosok. A második vitapontban történt előrelépés, így lezárt ügyeket egy év után felfedhetnek a nyilvánosság előtt. Ez is több, mint a semmi… Most pedig az FBI lemondott a több mint egy éve igényelt connecticut-i adatokról.

Folyik a vita a USA PATRIOT ACT-ről és a szellemi szabadságról, mely az ALA honlapján is nyomon követhető.

Update (2006.07.04.):

Jessamyn is összefoglalja a lényeget, a végén egy nagyon aranyos idézettel :)

Read Full Post »

Jogállam

Horváth Sándor Domonkos a Katalist-re írott levelében taglalja az Alkotmánybíróság határozatát, melyben az megsemmisítette a 1997. evi CXL. törvény 94. §-ának (7) — alábbi — bekezdését.

“(7) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott munkavállaló a munkakörében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősülhet.”

Horváth Sándor Domonkos magánszemélyként nyújtotta be az indítványt még 2001-ben – 5 éve! – és most nyert. Ami arra indított, hogy idézzek tőle, az levelének utolsó mondata (zárójelben…):

“(Talan az sem utolso, hogy ez egy privat allampolgari inditvanyra tortent, es ha mar fokuszban az allampolgar, nem biztos, hogy csak mint szolgaltatasunk targya jelenhet meg, hanem az is megeshet, hogy ilyen “interakciokra” is kepes.)”

Éljenek az ilyen “interakciók”!

Idézem a probléma lényegét is (kicsit hosszú, de tanulságos):

“…a kerdeses rendelkezes azt mondta ki, hogy a Kutv. hatalya ala tartozo intezmenyek dolgozoi buntetojogivedelem szempontjabol kozfeladatot ellato szemelynek minosulHETnek. — A buntetojogi vedelemmel semmi gond nem lett volna, csak amegszovegezesnel irgalmatlan kodifikacios es alkotmanyjogi hibakat kovettek el. Ezek kozul a sulyosabb az, hogy felteteles modban fogalmaztak meg, ami a nullum crimen sine lege elv tilalmaba utkozik, amelyet az Alkotmany is rogzit. Azaz, buntetojogi szabalyt torveny allapithat meg, espdeig feketen-feheren: azaz hatarozottan. A felteteles mod ezt alapjaiban serti, mert olyan nincs, hogyha akarom van vedelem, ha nem akarom, akkor nincs.

A masik hiba az volt, hogy a buntetojogi szempontbol kozfeladatot ellato szemelyeket a Btk. altalanos reszenek fogalommeghatarozo resze sorolja fel. Oda nem kerultunk be, igy a birosagok automatikusan figyelmen kivul hagytak ezt a rendelkezest.

A problemak, tehat amik az inditvany benyujtasahoz vezettek, a kovetkezok:

1) A felteteles modu meghatarozas sulyosan alkotmanyserto (elvi jelentoseg)
2) A Btk.-ba valo atultetes hianyaban nem alkalmazhato (gyakorlati jelentoseg)
3) Nem jogaszkent olvasva, az erintettek arra a teves kovetkeztetesre juthatnak, hogy tevekenyseguk soran fokozottabb buntetojogi vedelemben reszesulhetnek, ami valojaban – a 2. pontra tekintettel – nem igaz. Igy a torveny megteveszto informaciot sugall, ezzel a jogbiztonsagot serti (lenyegeben egesz szakmakat megtevesztve ezzel).”

Read Full Post »