egy, kettő, három…

Ma lenne 123 éves Babits Mihály.
Babits Mihály:
Gondok kereplője
A csupasz fák csúcsa mint tűk hegye bök be
az égi flanellba:
az Isten a földet hóba és ködökbe
puhán becsavarta,
hogy óvja azt a pár maradék plántáját,
amit az ember nem
irtott ki még, s amik a bús tavaszt várják
szabadon vagy kertben.
Milyen szép lehet most ottkünn a mezőkön
elveszni nyomtalan;
bújdosni, mint aki maga van [...]

Egész bejegyzés elolvasása »

Babits Mihály: Szagokról, illatokról (részlet)

[Nyugat 1909. I. 240-253. - in: Babits Mihály: Esszék, tanulmányok. 1. köt. p. 56-57. [Bp.] (1978), Szépirod. Kiadó]
“Utópia boldog lakói hátradőlnek a nem nagy és tökéletesen elzárt terem kényelmes zsöllyéiben. A külvilág kirekesztve. A lámpák mind kialszanak. Tökéletes sötétség és csend az, amit e legfinomabb műélvezet megkíván.
Halkan, mint távoli emlékezet, alig is észrevehetően eleinte, s [...]

Egész bejegyzés elolvasása »